Az Európa Tanács májusban tette közzé részletes állásfoglalását a magyar médiatörvényekről. A szakértői vélemény több mint 60 ajánlást fogalmaz meg a szabályozás módosítására. A Mérték és a TASZ közös munkájának eredményeként elkészült a szakértői vélemény magyar fordítása.

Nem csak azért tartottuk fontosnak a fordítás elkészítését, hogy a lehető legszélesebb közönség megismerhesse a kiváló elemzést, hanem azért is, hogy segítsük a kormány és a parlament munkáját: hátha a magyar szövegváltozattal jobban boldogulnak. A szakértői vélemény jelentősége, hogy az Európai Bizottság a médiatörvények ennek megfelelő módosítását várja a magyar kormánytól. És csak várja, csak várja…

A szakértői vélemény eredeti szövege elérhető innen.
A szakértői vélemény fordítása letölthető a Mérték honlapjáról.

Álljon itt egy rövid részlet az összefoglalóból:

„Általános egyetértés mutatkozik abban, hogy a szabad és plurális médiaszektor léte a demokrácia sarokköve. A média megfelelő szabályozása – ideértve azt az elvet is, mely szerint csak ott kell szabályozni, ahol feltétlenül szükséges – olyan környezetet teremt, melyben a média be tudja tölteni a tőle elvárt társadalmi funkciókat. Az európai normák célja a média szabadságának és a demokrácia megerősítésének biztosítása, az európai iránytól való eltávolodás alááshatja a demokráciát.

A szabályozó hatóságokat jogszabályok kötik, melyek meghatározzák hatásköreiket és eljárásaikat. A szabályozási rendszer egészének képesnek kell lennie a politikai befolyásolástól és irányítástól való függetlenség garantálására, de legalábbis a garancia látszatának fenntartására. A szabályozó hatóságoknak elszámoltathatóaknak kell lenniük mind a parlament, mind a szabályozás alá tartozó vállalkozások, mind a széles közvélemény előtt. Az alapszerkezet defektusai könnyen aláássák a kívánatos kiegyensúlyozottságot, és a sajtószabadságra nézve káros következményeket idézhetnek elő.

A politikusok tevékenysége nyomán kialakult politikai környezethez kétségkívül hozzátartozik a nyomásgyakorlás, a konkuráló érdekek és a kényszerítő korlátozások. Jelentőségük a választások, illetve a politikai törekvések kapcsán nő meg különösen. Ez a tendencia könnyen elvezethet akár a szabályozási folyamatokba való politikai beavatkozáshoz, amennyiben a szabályozó hatóságok függetlensége nincs megfelelően biztosítva. Ennek következtében feltétlen követelmény, hogy a szabályozó hatóságokat a politikai nyomásgyakorlással és beavatkozással szemben annyi intézményes biztosíték bástyázza körül, amennyi csak lehetséges. A politikai befolyásmentességnek különös jelentősége van egyrészt a hivatalnokok kinevezésének és felmentésének módjának megválasztásakor, másrészt a szabályozó hatóság költségvetésének megállapítása esetében is.

A médiaszabályozó hatóságoknak – a Médiatanácsnak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának, a Közszolgálati Testületnek – a médiatörvényekbe foglalt kinevezési eljárása nem biztosítja a politikai semlegességet és függetlenséget. A Médiatörvényben lévő biztosítékokat nagymértékben erodálja az a tény, hogy a jelenlegi magyar kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik. Ez a leszavazhatatlan többség súlytalanná teszi azokat a fékeket, amelyek a politikai függetlenséget volnának hivatottak biztosítani. Az Európa Tanács normáinak való megfelelés érdekében – és a kritikákat enyhítendő –, a kinevezési eljárást meg kell változtatni.

A másik fő kritika, amely a médiatörvényeket éri, hogy minden médiaszolgáltatási típust – beleértve az online médiát is – hatáskörébe von. Nincs példa olyan demokratikus európai szabályozásra, amelyik a nyomtatott és a hozzá hasonló online sajtótartalmat – kivéve a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást – az általános törvényhozás határain túl is szabályozna.”