A Mérték megbízásából készült tartalomelemzés a közmédia tájékoztatási tevékenységét is vizsgálva arra jutott, hogy a közmédia legfontosabb hírműsoraiban messze nem valósulnak meg a médiatörvények és a Közszolgálati Kódex hangzatos célkitűzései. A közmédia is bulvárosodik és a műsortartalom erősen propagandisztikus irányt vett. Nagy Krisztina írása.

Múlt heti hír, hogy 2013. január elsejével távozik az MTI vezérigazgatói posztjáról Belénessy Csaba. A hírek szerint a döntés hátterében az MTVA első embere, Böröcz István és Belénessy között a közszolgálati hírszolgáltatáshoz kapcsolódó átszervezések körüli komoly vita áll. Annyi bizonyos, hogy az elmúlt másfél év a közmédia hírműsorai körüli botrányoktól volt hangos, az összevont központi hírgyártásért felelős Hírcentrum óriási hibákat követett el.  A közszolgálatiság alapjait kérdőjelezték meg a hírhamisítási esetek – ha csak a legnyilvánvalóbbak említjük, a Cohn-Bendit-,  a Lomnici- vagy az Ángyán-ügy – és a mögöttük felsejlő szerkesztési gyakorlat.

Az új közmédia rendszerét – ahogy azt már egy korábbi bejegyzésünkben is elemeztük – az átláthatatlan működés és finanszírozás, illetve a felelősségi rend teljes tisztázatlansága jellemzi. A szabályozás alapján nem definiálható pontosan a közszolgálati követelményrendszer, ahogy az sem tudható, ki, és hogyan kérheti számon a törvény és Közszolgálati Kódex hangzatos célkitűzéseit.

A közmédia egyik legfontosabb feladata (lenne) a demokratikus nyilvánosság megfelelő működésében való aktív szerepvállalás, a diszkurzív, érdemi párbeszédnek helyet biztosító keret megteremtése, ahol a közös ügyeink érdemi megismerésére és megvitatására nyílik lehetőség. Ennek része a megfelelő tájékoztatás, hírszolgáltatás is. A megfogalmazott elvekkel nincs probléma, a törvény szerint: a közmédia kiegyensúlyozott, pontos, alapos tárgyilagos és felelős hírszolgáltatást és tájékoztatást végez. Nézzük mi az, ami ebből teljesült, milyen állítások mentén értékelhető a közmédia tájékoztatási tevékenysége, és a hírszerkesztés gyakorlata!

A Mérték megbízásából készült tanulmány – amelynek egyes eredményeit korábban már ismertettük – a közéleti, politikai tartalom megjelenését vizsgálta a tájékozódáshoz leginkább igénybe vett elektronikus és online médiafelületeken. 2008 és 2011-ben 16-16 nap időszakának vizsgálata során arra kereste a választ, milyen változás regisztrálható a tájékoztatás színvonalában, képes-e a média megfelelni a plurális tájékoztatásról szóló elvárásoknak, képes-e betölteni alapvető funkcióit, feladatait, biztosítani társadalmi kontrollt.

A kutatás természetesen kiterjedt a közszolgálati média hír és tájékoztató műsoraira is.  A napi többszöri Híradó és Krónika műsorok közül a legnézettebb, leghallgatottabb műsorok: az M1 esti Híradója és az Este, illetve a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsora kerültek a mintába.

Bulvárosodás a közmédiában is

Általános trend, hogy a közélet hírei elvesztik vezető szerepüket, háttérbe szorulnak és súlyuk is csökken az elektronikus médiumokban. Ez a jelenség igaz a közszolgálatra is. Ahelyett, hogy a bulvárosodási folyamatban a közszolgálat ellensúlyt képezne, megy a kereskedelmi csatornák után, és miközben csökkenti a közéleti hírek arányát, növeli a bulvár, hírek súlyát.  Márpedig itt tényleg nem versenyeznie kellene a közszolgálatnak – ez láthatóan kudarcra van ítélve – hanem alternatívát nyújtani. A jelenlegi tendencia a közszolgálati műsorszolgáltatáson keresztül is azt sugallja, hogy a közéleti történésekkel az embereknek nem kell annyira foglalkozniuk. Azt elintézik az ország vezetői.

Noha nem minden közszolgálati hírműsorban azonos arányban, de  látványosan csökkent a közéleti tartalom aránya.  A legsúlyosabb helyzet a Híradót jellemzi, ahol a közéleti tartalom közel kétharmados aránya 2011-re 42 százalékra csökkent. Fontos rögzíteni, hogy ez a szint a kereskedelmi adók 2008-as értékének felel meg. 2011-re a közéleti és bulvár hírek aránya tehát a Híradóban megfordult, és a bulvár hírek kerültek többségbe.

A Déli Krónikában a 2008-as 70 százalékos közéleti arány ugyan csak 58 százalékra csökkent, és így 2011-ben még mindig nagyobb arányban voltak a hírműsoron belül a közéleti tartalommal foglalkozó hírek, és „mindössze” minden harmadik hír foglalkozott bulvár témákkal.

A kormányzati elfogultságot a propaganda váltotta fel

A kvalitatív vizsgálat eredménye szerint nem pusztán mennyiségi, hanem minőségi romlás is tetten érhető a közmédia hír-, és tájékoztató műsoraiban. Kimondható, hogy a Közszolgálati Kódexben megfogalmazott elvárás messze nem teljesül: „A közszolgálati médiaszolgáltatók a műsorszámaikba – különös tekintettel a hír- és tájékoztató műsorszámokra – kerülő tények és vélemények kiválasztása során a nézők és a hallgatók önállóan formált saját véleményének kialakításához szükséges minden lényeges tényt és meghatározó véleményt figyelembe vesznek, és törekszenek az összefüggések feltárására.” (Közszolgálati Kódex)

A kutatásban egy kiválasztott téma, a forintgyengülés médiareprezentációja mentén elemeztük a közéleti műsorokat. A szűkebb fókusz lehetővé tette a következő szempontok aprólékos vizsgálatát: mi az, amit az adott műsor a választott témakörön belül tematizál; mennyire helyezi el tágabb kontextusban a hírt, eseményt; mennyire tekinthető objektívnek a hír feldolgozása; a bemutatott vélemény reflektáltan jelenik-e meg, kíséri-e elemző bemutatás? A kormányzati üzenetek bemutatása során tettenérhető-e kritikai attitűd?  Alkalmaznak-e manipulatív eszközöket?

A vizsgálat szerint a közmédia tájékoztatási tevékenysége már 2008-ban is kritikával volt illethető. Ugyan informatívabb és szakmailag színvonalasabb volt, mint a két kereskedelmi TV, de összességében kimondható, hogy az Este és a Híradó a kormányzat iránt elfogult volt, bár nem volt tendenciózusan propagandisztikus. A reflektivitás megjelent, de nem volt jellemző, és hiányoztak a nehezen érthető, de fontos ügyek összefüggéseit magyarázó beszámolók, összehasonlító elemzések is.

2011-ben a Híradók elemzése alapján a kép lesújtóbb: a hírműsor alig haladja meg a hírszolgáltatói szerepkört, nem jelennek meg komplex értelmezések, a kormányzati kommunikáció kritika nélkül épül be a saját híranyagba. A hírműsor erősen propagandisztikus, azaz egy adott politikai szereplő kommunikációs céljainak kiszolgálójává vált.

Az ország leghallgatottabb rádiós hírműsora, a Déli Krónika az elemzés szerint a legkevésbé felel meg a közszolgálati követelményeknek. Ez azonban nem újdonság, már 2008-ban is a Déli Krónika volt a vizsgált közszolgálati hírműsorok közül a legelfogultabb, sőt összességében enyhén propagandisztikusnak volt tekinthető. 2011-re a műsor irányultsága még nyilvánvalóbb, a Krónika durván propagandisztikus, reflektálatlan és manipulatív hírszolgáltatóvá vált. Informatív, viszonylag magas közéleti tartalommal, de nagyon alacsony szintű kontextualizálással.

Az, hogy a közszolgálat a 96-os médiatörvény által kialakított intézményi struktúrája ezzel együtt működése komoly újragondolást igényel már hosszú évek óta nyilvánvaló volt. A működés racionalizálása, a csatornák profiltisztítása, az átlátható finanszírozás, a digitális médiakörnyezetben a közszolgálati feladatok újradefiniálása nélkül a közmédia nem tud más lenni, mint a politika játszótere. A tartalomelemzés egyértelműen azt a képet erősíti, hogy a hatályos szabályozás nemhogy javított volna a korábbi helyzeten, hanem további támasztékokat húzott ki a közszolgálat amúgy is roskatag intézménye alól.

A megfogalmazott állítások háttere, a tartalomelemzést részleteiben bemutató tanulmány a Mérték honlapján olvasható.