Hazánkban tovább romlott a sajtószabadság-helyzete a Riporterek Határok Nélkül értékelése alapján. Az index eredményeit a Mérték Médiaelemző Műhely már az elmúlt évben is értékelte, azóta úgy tűnik, hogy a sajtószabadság helyzete rosszabb lett. Navratil Szonja írása.

A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet 2013 -ban megjelent sajtószabadság-indexének rangsorában Magyarország ismét jelentős mértékű visszaesést mutat. (Az index az előző évi időszakot méri, a 2013-as index tehát a 2012. évet.) Míg 2012-ben a világ 179 országa közül Magyarország a 40. helyen állt, addig 2013-ben már csak az 56. hely jutott számunkra.

Az index különböző szempontok, mint például az újságírók elleni közvetlen, testi erőszak, a médiaszabályozás, vagy a cenzúra vizsgálata mentén méri a sajtószabadság helyzetét. A sajtószabadság-indexek, így a Riporterek Határok Nélkül indexe is, bár tartalmaz kérdőíves adatfelvételen alapuló adatokat, de jellemzően a válaszadóknak a média helyzetéről kialakult percepcióját, véleményét méri. Ennek oka, hogy a sajtószabadság összetett jelenség, a média szabadságát biztosító jogszabályok mellett befolyásolja a sajtóra nehezedő politikai és gazdasági befolyás, de az újságírók társadalmi megítélése, az öncenzúra jelenségének gyakorisága, vagy a médiavállalatok piaci koncentrációjának mértéke.
Ugyan a sajtószabadság-index jellemzően inkább a megkérdezettek véleményét méri és kevésbé a tényeket, ezért az eredménye is kevésbé objektív, mégis nagyon fontos mutatószám. Képes ugyanis mind regionális, mind országos szinten a sajtószabadság helyzetének időbeli változásait megmutatni.

A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexének elmúlt tíz évben történt változásait megnézve jól látható trendek mutatkoznak meg. Egyfelől az európai értékrend jelentős fölénye látható, hiszen az első 30 ország több mint a fele európai, az első három helyen pedig Finnország, Norvégia és Hollandia osztozik évek óta. Másfelől azonban egyre több olyan európai ország van, ahol évről-évre romlik a sajtószabadság helyzete, ide tartozik Olaszország, Görögország, Bulgária és az utóbbi három évben Magyarország is. Törésvonal látszik kialakulni az Európai Unió országai között. Míg Skandináviában, illetve az észak-európai országokban kisebb kivételektől eltekintve (például 2006-ban Dánia az előző évi 1. helyről a 19. helyre esett vissza a Mohamed-karikatúrák megjelenése után az újságírókat ért zaklatások miatt) a sajtószabadság helyzete kiemelkedőnek nevezhető, addig Kelet- és Dél-Európát egyfajta sajtószabadság-deficit jellemzi. A romlás okai sokrétűek, minden ország más és más problémákkal küzd. Olaszországban egyfelől az okozza a problémát, hogy az újságírókkal szemben rágalmazásért, vagy becsületsértésért akár börtönbüntetést is kiszabhat az bíróság, másfelől viszont volt olyan időszak, amikor gondot jelent a maffia média feletti befolyásának mértéke is. Bulgáriában a média szabályozása, a korrupció, és az újságírók elleni közvetlen erőszak okoz gondokat. Görögország esetében pedig a gazdasági válság keltette társadalmi elégedetlenség következményeként érik az újságírókat atrocitások.

Érdekes módon a magyarországi sajtószabadság romlását egy jól meghatározható esemény, a 2010-ben elfogadott új médiaszabályozás eredményezte. Magyarország ugyanis 2010-ig inkább a sajtószabadságot tisztelő országok közé tartozott. 2006-ban kaptuk a legjobb értékelést, ekkor a világ 179 országa közül a 10. helyen végeztünk. 2002 és 2010 között hazánk mindvégig az első harminc ország között volt. Mindez természetesen távolról sem azt jelenti, hogy a sajtószabadság területén ne lettek volna gondok, sokkal inkább arra enged következtetni, hogy addig többé-kevésbé az európai trendek irányába haladtunk.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet Sajtószabadság-indexe
A vizsgált 179 ország közül Magyarország helyezései

(A magasabb érték romló tendenciát mutat!)

Az elmúlt év volt a sajtószabadság legrosszabb hazai éve a Riporterek Határok Nélkül felmérése szerint. 2010-hez képest 33 hellyel kerültünk hátrébb a sajtószabadság-index rangsorában. A drasztikus visszaesés oka egyértelműen a jelenlegi kormánytöbbség új médiaszabályozási modellje, amely az index-értékek alapján egyre kevésbé képes a sajtószabadság hazai érvényesülését biztosítani.
Magyarország esetében két trendet különböztethetünk meg tehát. 2010-ig egy az európai értékrendet követő irányvonal mutatkozik meg, amelyben láthatóak ugyan ingadozások, de a sajtószabadság mértéke egyik évben sem változott ugrásszerűen. 2011-től ez a trend megváltozik, a sajtószabadság helyzete az elmúlt két évben jelentős mértékben romlott. Úgy tűnik, hogy egyre inkább a sajtószabadságot nem, vagy kevéssé tiszteletben tartó országokhoz tartozunk.