Csökkenhetne a társadalmi célú hirdetésnek álcázott kormánypropaganda, ha a Médiatanács érvényesítené a médiatörvény szabályait, és fellépne a törvényben megfogalmazott érdekek és célok érvényesülése érekében. Nagy Krisztina írása.

A napokban feltűnt egy, a kormány megbízásából készült tévés hirdetés, ami a „Magyarország jól teljesít” szlogent népszerűsítő kampány része. A társadalmi célú reklámként futó spot a minden médiafelületen nagy teret kapó „rezsicsökkentés” kormányzati topik keretében, elég bárgyú kérdezz-felelek formában adja hírül, hogy egyedül Magyarországon történt ilyen intézkedés. Az ötlet nem új, korábban is előfordultak a képernyőn olyan spotok, amelyek társadalmi célú hirdetésnek álcázva a politikai kommunikáció részeként népszerűsítették a megbízót. Az ORTT e téren, ha nem is mindig következetesen, de viszonylag érzékenyen reagált a kísérletekre, függetlenül attól, hogy ez melyik kurzus alatt, melyik politikai oldaltól érkezett.

Az első hangosabb ügy 2002-ben zajlott, amikor a választások előtt nem sokkal megjelent a kokárda viselését a választásokig javasoló kampány. Formailag ezt a kampányt egy civil szervezet a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület jegyezte, de az adott időszak kommunikációja alapján egyértelmű volt, hogy az akkor kormányon lévő Fidesz áll a kampány mögött. A médiahatóság a spotról megállapította, hogy az nem társadalmi célú hirdetés, hanem a kormánypárt népszerűsítését célzó politikai hirdetés. Akkor a jogsértés kimondásán túl nem alkalmazott szankciót a közreadó médiumokkal szemben. A megállapításnak mégis nagy jelentősége volt, mert, szemben a társadalmi célú reklámmal, politikai hirdetést televízióban és rádióban csak meghatározott, rövid időszakban – választási vagy népszavazási kampány idején – lehetett és lehet most is közzétenni.

Hasonló döntés született a Demokratikus Charta 2009-es figyelemfelhívó spotja kapcsán. Ebben az ügyben a médiahatóság azért minősítette a reklámot politikai hirdetésnek, mert a mozgalmat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és más politikusok is támogatták. További példaként hozható a Fidesz 2005-ös Nemzeti Konzultációt népszerűsítő kampánya, illetve a Liberális Hetet propagáló spotok, amely mögött az ORTT annak idején az SzDSz-t azonosította.

A Médiatanács eddigi gyakorlatában is felbukkant már hasonló döntés, történetesen a Klubrádió-nál fedezte fel a hatóság, hogy társadalmi célú hirdetésként valójában politikai reklám ment le akkor, amikor a rádió a Demokratikus Koalíció valamelyik rendezvényét hirdette. A hatóság a jogsértés megállapítása mellett ezesetben viszonylag magas büntetést, 490.000 forint pénzbírságot szabott ki. Nincs hír azonban arról, hogy az amúgy virágzó kormánypropaganda ügyében a Médiatanács bárhol is törvénysértést fedezett volna fel.

A jogalkotó mindig is kiemelt figyelmet fordított a politikai reklám rádióban, televízióban történő közzétételére. A médiában megjelenő közéleti-politikai kommunikáció eltérő műfaji közlései között határozott különbséget tesz a szabályozás, és eltérő elvárásokat fogalmaz meg a különböző típusú közléseknél. Míg a napi közéleti események bemutatásánál „kiegyensúlyozottságot” vár el, illetve segíti a közcélú reklámokat, addig a politikai reklámot már korábban is szűk keretek közé szorította, és a választási eljárás elmúlt időszakban zajló szabályozása ezt – meglehetősen vitatható módon- tovább szigorította. Az új rendben kampányidőszak alatt is csak a kis, listát nem állító pártok hirdethetnek a kereskedelmi médiumokban, míg a választási verseny érdemi szereplőinek hirdetései csak a közmédiában jelenhetnek meg. A szabályozás jelentőségét mutatja, hogy a politikai reklámok kiszorítása a kereskedelmi médiából itthon és Brüsszelben is vihart kavart. Az uniós kifogás igencsak felemás eredménye, hogy ugyan a szűkítés marad, de nem érvényesül az Európai Parlamenti választások során.

A kormány látszólag tehát eltökéltnek mutatja magát azügyben, hogy a politikai kommunikációnak ez a formája, a politikai üzenetek „spotos” népszerűsítése lehetőleg a legszűkebb felületen jelenjen meg. Ezért is válik különösen érdekessé, hogy ezt a hangosan kommunikált, jogalkotási formában megjelenő szándékot, amelyet láthatóan a kormány napi propaganda-céljai jól felülírnak, hogyan kezeli a Médiatanács. Az új szabályozás ugyanis nemcsak a politikai reklám megjelenési lehetőségeit szűkítette, de az a korábbi médiatörvényhez képest tartalmában is változott. Korábban vita tárgya volt, hogy a kormánypropaganda vajon része-e a politikai hirdetésnek vagy sem. A hatályos szabály – helyesen – tisztázta ezt azzal, hogy a politikai reklám alanyai között nevesíti a kormányt is. Ilyen módon egyértelművé teszi, hogy televízióban, rádióban a kormánypropaganda politikai reklámnak minősül, és így kampányidőszakon kívül nincs helye a műsorban (itt most nem térünk ki arra a jogszabályi katyvaszra, amely a szűkre szabott kampányidőszakban a kormánypropagandát érinti).

A szabályozás értelme az, hogy a közéleti-politikai kérdések ne manipulatív hirdetési formában kerüljenek a képernyőre, hanem hír- és közéleti vitaműsorokban, ahol az érvek-ellenérvek csatájában mérkőzhetnek a gondolatok, vélemények, és az ezeket képviselő közéleti szereplők. A közügyek vitatásának módja legyen inkább a diskurzus, és kevésbé a politikai marketing agymosási technikái. Emellett azt sem szabad elfeledni, hogy a sajtó feladata túlmutat az egyszerű moderátori szerepkörön, az újságírásnak kapuőr funkciói is lennének, és a szerkesztési tevékenység is erősítheti a távolságtartást, a kevésbé érzelmekre ható kommunikációs formákat. Sok érvet lehet tehát felsorakoztatni amellett, hogy miért ne lehessen politikai reklámot közzétenni választási időszakon kívül.

Jogszabályi szinten tehát működhet a dolog. Most már csak az a kérdés, hogy a médiahatóság is érdekelt-e abban, hogy érvényesüljön a jogszabályban megfogalmazott szándék. A rossz címkézés és a politikai hirdetés kampányidőszakon kívüli bemutatása miatt ugyanis egyedül ő léphet fel. Másfelől a címkézés mögött pénzmozgás, ráadásul közpénzmozgás is húzódik. Ha a Médiatanács gátat szab az ilyen jellegű kormánypropagandának, kevesebb közpénz folyik el a kormány népszerűsítésére, a közönség kábítására. Kíváncsian várjuk.