A Mérték Médiaelemző Műhely már az elmúlt évben is összefoglalót készített a legfontosabb piaci folyamatokról, a gazdasági válság kezdete óta kirajzolódó tendenciákról. A 2012-es pénzügyi beszámolók megjelenése után fontosnak tartjuk a legnagyobb médiacégek árbevétel változásának rövid áttekintését. Urbán Ágnes írása.

Már-már közhelyszerű megállapítás, hogy a médiaipar komoly válsággal küzd, nincs ez másképp Magyarországon sem. Évek óta várjuk, hogy növekedésnek induljanak az iparág bevételei, de leginkább csak az új üzleti modell kereséséről és a gazdasági válságról hallunk. Egyelőre nem tér vissza az aranykor. Ami a 2012-es évet illeti, már áprilisban, a reklámpiaci adatok nyilvánosságra kerülésekor sejteni lehetett, hogy az árbevételek alakulása sem kezdett látványos emelkedésbe. Ugyanakkor az árbevétel-adatok kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem feltétlenül ad teljes képet az egyes vállalatok sikerességéről, hiszen a legtöbb cégnek más érdekeltségei is vannak. Bizonyos tevékenységeket a médiavállalatok kiszervezhetnek más, a táblázatokban nem szereplő cégekbe, sőt, akár külföldi anyavállalatok közvetlenül is működhetnek egyes magyarországi érdekeltségeket.

A legnagyobb lapkiadó vállalatok bevétele (2008-2012)

 Kiadó

Értékesítés nettó árbevétele (e ft)

2008

2009

2010

2011

2012

Axel Springer Budapest Kft

10 089 616

8 459 563

7 936 331

7 417 671

6 485 669

Axel Springer Magyarország Kft

10 791 639

9 420 821

8 194 712

7 515 874

6 832 488

Ringier Kiadó Kft

13 819 390

12 787 910

13 860 391

13 660 107

15 325 481

Népszabadság Zrt

6 591 819

5 330 131

4 465 848

3 797 245

3 213 105

Sanoma Budapest Zrt

22 603 134

18 969 393

17 973 553

18 226 882

17 689 223

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

A lappiacon továbbra is a három legnagyobb céget, az Axel Springert, a Ringier-t és a Sanomát érdemes kiemelni. Az Axel Springer esetében külön sorban jelenik meg a megyei napilapokat és a Világgazdaságot kiadó Axel Springer Magyarország, illetve a magazinokat megjelentető Axel Springer Budapest. A Népszabadság Zrt. azért szerepel önállóan, mert ez a Ringier AG többségi tulajdonában van, de önálló cégként működik, a Népszabadságot nem a Ringier Kiadó Kft. adja ki.

Mint a táblázatból látható, az elmúlt évben kétségtelenül a Ringier Kiadó Kft. volt a legsikeresebb, közel 1,7 milliárd forinttal növelte a bevételeit. Ha az elmúlt öt évben kirajzolódó képet nézzük, az látható, hogy ez a cég jól vészelte át a válságot, nyilvánvalóan a jó portfóliójának (pl. Blikk) és a sikeres menedzsmentnek köszönhetően. A cégcsoporthoz tartozó Népszabadság Zrt. hanyatlása nem állt meg, évről-évre jelentősen csökken a bevétel.

Ennél rosszabb az összkép az Axel Springernél és a Sanománál. A két Axel Springer-cég együttes árbevétele 2008-ban még 20 milliárd forint fölött volt, tavaly már alig haladta meg a 13 milliárdot. Az Axel Springer és a Ringier közötti különbség azért is szembetűnő, mert ismét napirendre került a két cég fúziója, az elmúlt években jócskán átrendeződtek az erőviszonyok.

A Sanoma a válság kitörésekor jelentős árbevétel-csökkenést szenvedett el, azóta sem sikerült visszatérnie a korábbi bevételi szinthez, sőt, a 2012-es adat az elmúlt évek legrosszabbja. Az eredmények ismeretében meglepő, hogy a cég éppen most készül erősíteni a közéleti tartalmak piacán, a Figyelő eladása óta a Sanoma leginkább a szórakoztató tartalmakra épített.

A két országos kereskedelmi televíziós műsorszolgáltató bevétele (2008-2012)

Műsorszolgáltató

Értékesítés nettó árbevétele (e ft)

2008

2009

2010

2011

2012

Magyar RTL Televízió Zrt (RTL Klub)

36 692 725

29 441 888

29 106 570

29 205 112

25 779 023

MTM-SBS Televízió Zrt

(Tv2)

26 084 213

21 416 624

19 003 049

16 264 845

14 239 189

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

 

A televíziós piacon a két országos kereskedelmi televíziót érdemes kiemelni, már csak azért is, mert a reklámadónak hívott, de leginkább a két televíziót érintő új adó kapcsán különösen nagy figyelmet kapott a Magyar RTL Televízió Zrt. és az MTM-SBS Televízió Zrt. üzleti teljesítménye.

Mint látható, a két cég együttes árbevétele jelentősen visszaesett az elmúlt években, a 2008-as 62,7 milliárddal szemben 2012-ben már csak 40 milliárd forint volt a bevétel. Csak az elmúlt évben 5 milliárd volt a csökkenés. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezek a cégek és különösen a mögöttük álló befektetők elsősorban nem a két magyarországi bejegyzésű csatornájuk működésébe fektettek be az elmúlt években, hanem igyekeznek felépíteni azokat az új csatornáikat (pl. RTL II, SuperTV2), amelyekkel további nézői szegmenseket érhetnek el és amelyekért az elért háztartások után bevételhez juthatnak a kábeles, műholdas vagy IPTV-s műsorterjesztőktől. Fontos szempont az is, hogy ezek a csatornák már jellemzően külföldi joghatóság alatt működnek. A táblázatban szereplő vállalatok pénzügyi adatainak értékelését nagyban árnyalná, ha ismernénk a két cégcsoport magyarországi érdekeltségeinek teljes bevételét és eredményét.

 

A legnagyobb rádiós műsorszolgáltatók bevétele (2008-2012)

Rádióadó Műsorszolgáltató

Értékesítés nettó árbevétele (e ft)

2008

2009

2010

2011

2012

Class FM Advenio Zrt

90 030

2 434 154

2 333 232

2 623 680

Neo FM FM1 Zrt

73 971

1 143 574

641 049

Juventus Rádió Juventus Zrt

533 751

411 173

411 942

401 280

356 524

Rádió1 Rádió 1 Kft

1 428 676

1 509 250

1 603 386

1 405 632

399 207

Info Rádió InfoRádió Kft

678 055

669 216

579 687

337 045

401 776

Klub Rádió Klubrádió Zrt

876 170

656 734

447 536

198 940

104 203

Lánchíd Rádió Lánchíd Rádió Kft

109 743

262 740

404 172

426 007

484 058

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

A rádiós piacon érdekes folyamatok zajlanak, és ez azért is különösen fontos számunkra, mert itt legerősebb az állam szerepe. A frekvenciapályázatoknak és az egypiacos jellegnek köszönhetően (vagyis nincs terjesztési, csak hirdetési bevétel) a rádió sokkal kiszolgáltatottabb az állami médiapolitikának, mint más szektorok.

Az országos kereskedelmi rádiók piacán történtekről a Mérték is írt, a politikai háttéralkuval megmutyizott pályázat eredménye az, amit előre sejteni lehetett: az állami reklámpénzekkel kitömött Class FM története sikersztori, míg a politikai ellenzék érdekkörébe tartozó Neo FM képtelen volt fizetni a műsorszolgáltatási díjat, elvesztette a frekvenciahasználati jogosultságát.

Többször is írtunk (pl. itt és itt) a vidéki rádiópiac átalakításáról, ennek két nagy vesztese volt a Juventus és a Rádió1, egyik nagy nyertese pedig a Lánchíd Rádió. A vételkörzetek változása a bevételekben is éreztette hatását, különösen a korábban jelentős hálózatos szereplő, a Rádió1 piacvesztése jelentős.

Érdekes a két budapesti talk rádió versenye is: az Info Rádió tulajdonosi hátterét tekintve meglehetősen közel áll a nagyobbik kormánypárthoz, nem is túlságosan meglepő, hogy a rádió 2012-ben olyan frekvenciához jutott, amelynek használatért nem kell díjat fizetnie. A Klubrádió története közismert, a Mérték is többször írt róla (pl. itt és itt), a Médiatanács kitartó munkával a sajtószabadság leépítésének szimbólumává tette az adót. Ez a bevételekből is jól látható: ma már csak a leginkább kockázatvállaló hirdetők hirdetnek a Klubrádióban, hiszen ez egyet jelent a nyílt ellenzékiség felvállalásával.

A két legnagyobb online tartalomszolgáltató bevétele (2008-2012)

Cég

Tulajdonos

Értékesítés nettó árbevétele (e ft)

2008

2009

2010

2011

2012

Origo Zrt

Magyar Telekom

4 494 361

3 735 081

4 432 653

4 034 446

4 086 670

Index Zrt

CEMP

2 137 952

2 474 362

2 781 533

2 310 165

2 531 830

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

A két legnagyobb online tartalomszolgáltató bevételi eredményeit tekintve az a leginkább szembetűnő, hogy nem teljesülnek az online médiára aranybányaként tekintő korábbi optimista várakozások. A két vezető magyarországi portál, az index.hu és az origo.hu üzemeltetője sem tudta az elmúlt öt évben látványosan növelni a bevételeit, és ebben aligha lesz jelentős változás. Közismert, hogy az online hirdetési költések ma már nagy arányban keresőkön, közösségi oldalakon (google, facebook) keresztül külföldi vállalatokhoz kerülnek.

A kormány által bevezetni tervezett, végleges formájában még nem ismert médiaadó tehát egy alapvetően legyengült szektort sújt, amely nem heverte még ki a gazdasági válság okozta visszaesést és éppen a fenntartható üzleti modelleket keresi. A költségvetési szempontokkal és a túlzottdeficit-eljárással lehet persze érvelni – legfeljebb senki nem hiszi el –, de az a kár, ami a magyar tartalomipart és a demokratikus nyilvánosságot éri, aligha megbecsülhető. Mint ahogy egy fontos iparági szervezet, a Főszerkesztők Fóruma nemrég kiadott közleménye jelezte, egy gazdasági értelemben vett működésképtelen médiaipar a demokrácia lebomlásához vezet. Ezt az árat nem kellene megfizetni néhány milliárd költségvetési bevételért.