„A közszolgálati médiaszolgáltatás finanszírozásának szakmai és jogi jelentősége nyilvánvaló” – írtuk még januárban. Úgy tűnik, álláspontunkat a bíróság is osztja. Első fokon ugyanis közérdekű adat kiadása iránti pert nyert a Mérték a Közszolgálati Költségvetési Tanáccsal szemben. A Fővárosi Törvényszék ma kihirdetett ítéletében minden pontban helyt adott kereseti kérelmünknek, így talán kiderül, miből futotta Marslakókra, budai hegyek vonulatát mintázó alkotásra, járdaépítésre. Uszkiewicz Erik beszámolója.

A Mérték azért fordult a Közszolgálati Költségvetési Tanácshoz, hogy megtudja, milyen ügyrend szerint jár el, eddigi ülésein milyen jegyzőkönyvek vagy feljegyzések készültek, milyen döntéseket hozott, és ezeket milyen háttérinformációkra, dokumentumokra, esetleges számításokra alapozta. A médiatörvény értelmében ugyanis a Tanács feladata, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) rendelkezésére álló pénzügyi források különböző közszolgálati médiaszolgáltatók közötti elosztásáról döntsön. Márpedig nem kevés pénzről van szó: a közszolgálati médiumok 2012-ben például közel 80 milliárd forintból gazdálkodtak. Ez az összeg akkor is sok, ha annak nem teljes egésze származik a központi költségvetésből. Hivatkoztak is rá a perben. De ne szaladjunk ennyire előre.

Az adatigénylésünkre érkezett válaszból ugyanis megtudhattuk, hogy az igényelt adatokat, a proaktivitás jegyében folyamatosan töltik fel az MTVA honlapjára, nézzünk szét hát ott. Ha valamit sajnálatos módon nem találunk az „a közmédia szervezetrendszerének szerteágazó feladataival és tevékenységével” magyarázható. Kerestük, de nem találtuk, így az atlatszo.hu jogi segítségével pert indítottunk a Közszolgálati Költségvetési Tanács ellen, és kértük a bíróságot, kötelezze a kért adatok kiadására.

A Tanács ellenkérelmében tudomásunkra hozta, hogy a testület 2011. június 29-én alakult és összesen 6 ülést tartott megalakulása óta, amelyekről emlékeztetők készültek. Ügyrendjét is beleértve 10 határozatot hozott. Az Mttv. 108. § (4) bekezdése szerint épp ezeket, a Tanács döntéseit kellene nyilvános fórumon, a honlapján közzétenni. Egyértelmű megfogalmazás: a törvény kizárja, hogy ezen adatok akár döntés megalapozását szolgáló adatként, akár üzleti titokként a nyilvánosság elől elzárhatóak legyenek. Ennek ellenére alperes arra hivatkozott, hogy az információszabadság nem korlátozhatatlan alapjog, az a szükségesség-arányoság mércéjének megfelelően korlátozható és korlátozandó. Ezt a mércét pedig abban találták meg, hogy az általunk megismerni kívánt adatok egy része üzleti titok, a kereseti kérelmünk negyedik pontjában megjelölt háttérszámítások pedig döntést megalapozó, előkészítő adatok, amelyek az Infotv. értelmében 10 évig nem nyilvánosak. A Közszolgálati Költségvetési Tanács szerint ugyanis az MTVA nem csak közpénzből gazdálkodik, hiszen bevételeinek 10-20%-át kifejezetten vállalkozói tevékenységből szerzi – a 2011-es beszámoló alapján ez az arány jóval kisebb, mint 10% -, így ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala sértené az MTVA üzleti érdekeit. Különösen egy olyan kiélezett piaci versenyben, mint ami a magyar médiapiacon jelenleg is zajlik.

A Mérték továbbra is fenntartotta, hogy a Tanács ügyrendje, az üléseiről készült emlékeztetők, illetve a Tanács határozatai nyilvánosak, már csak azért is, mert az emlékeztetők csak a jelenlévő tagok és a meghívottak nevét, a napirendi pontokat és a határozatokat tartalmazzák, így ezek üzleti titoknak vagy döntés megalapozását szolgáló adatnak értelemszerűen nem tekinthetőek. A vállalkozói tevékenységből származó bevételekkel kapcsolatban kifejtettük: teljesen indifferens, hogy milyen forrásokból származnak az MTVA bevételei, a lényeg csupán annyi, hogy meghatározott közfeladat ellátására létrehozott szervről van szó, amelynek a rendelkezésére álló pénzösszeget meghatározott közfeladat ellátására kell fordítania. Így működésének ellenőrizhetőnek és átláthatónak kell lennie. A döntések meghozatalának alapjául számító háttérinformációk és dokumentumok, amelyek többek között a műsorstruktúrát, a feladatokat tartalmazzák, pedig nem lehetnek döntést megalapozó adatok, hiszen ezek a döntés immanens részét kell hogy képezzék, ezek nélkül megalapozott, érdemi, szakmai döntés nem hozható.

Minden bizonnyal az alperes is érzékelte, hogy számára jól nem végződhet az eljárás, ezért a perbe beavatkozóként belépett az MTVA, mondván, hogy rossz alperes ellen indítottunk eljárást, hiszen valójában az MTVA üzleti érdekeit sértenénk, és a döntések megalapozásául szolgáló dokumentumokat is az MTVA készítette elő. Az MTVA beavatkozását azért is találta helyénvalónak, mert az MTVA gyakorolja a közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek összességét, a KKT „csak” dönt az Alap pénzéről.

A bíróság ma kihirdetett ítélete szerint az üzleti titokra való hivatkozás azért nem helytálló, mert a jogszabály expressis verbis kötelezi a Tanácsot döntéseinek nyilvánosságra hozatalára. Vagyis az üzleti titok sérelme fel sem merülhet, mint hivatkozási szempont. A döntést megalapozó adatok tekintetében pedig alperes nem élt bizonyítási indítvánnyal, vagyis érdemben meg sem próbálta bizonyítani, hogy van olyan érdek, ami indokolná ezen dokumentumok nyilvánosság előli eltitkolását. Ez már csak azért is érdekes, mert az első tárgyaláson épp azért nem született ítélet az ügyben, mert a bíróság felszólította a Tanácsot, hogy terjesszen elő bizonyítást. Erre azonban nem került sor. Arra azonban mindenképpen jó volt ez a lépés, hogy időt nyerjen a Közszolgálati Költségvetési Tanács és növekedjen, az egyébként közpénzből fnanszírozott perköltség összege.

Az ítélet értelmében a Közszolgálati Költségvetési Tanácsnak 15 napja van, hogy elektronikus formában a rendelkezésünkre bocsássa a kért dokumentumokat. Kíváncsian várjuk!