Gyakori érv a vitákban, hogy a közmédia nem oszt, nem szoroz, hiszen közönségaránya, népszerűsége alacsony, a magyar állampolgárokra nincsen jelentős hatással, még akkor sem, ha elfogult a kormányzattal szemben. Néhány fontos ellenérv. Mong Attila írása.

Épületfenntartás- és korszerűsítés, festés, üvegezés, vakolás, autójavítás,  vendéglátás, járóbetegek orvosi ellátása, villanyszerelés és ami legmeglepőbb, légkondícionáló-javítás – ki tudja miért, de ilyen és ehhez hasonló tevékenységek is szerepelnek a Magyar Távirati Iroda (MTI) Zrt. cégnyilvántartás szerinti feladatai között. Hiába is keresnénk azonban a mai állás szerint lényegében a legfontosabb misszióját, a kormánypropaganda ellátását, ez így explicit módon nem szerepel a dokumentumok között, ha csak a vakolást nem tekintjük annak. Pontosan ellenkezőleg, a hivatalos leírásban az MTI legfontosabb feladata éppen a gyors, hiteles, elfogulatlan tájékoztatás lenne, amit azonban – ehhez elég, ha az MTI szolgáltatására épülő közrádió, köztévé hírműsoraiba beletekintünk –  olyannyira nem lát el, mintha nem is ez lenne a célja. Mintha a célja éppen a vakolás lenne.

Mert az is. A 2010-es médiatörvények elfogadása utáni különböző értékelésekben rendre megjelent, hogy a közmédia rendszer jelentős átformálásának a hivatalos kommunikációban hangoztatott érveken túl (nevezetesen, hogy karcsúbb, olcsóbban működtethető és hatékonyabb legyen a közszolgálati médiaszolgáltatás) fontos célja volt a központosított, értsd könnyebben, kevesebb emberrel befolyásolható hírgyár létrehozása. Az előző kormányok idején gazdaságilag persze sokszor pazarló módon, korrupcióval átitatva, pártos kuratóriumoktól sújtva mégiscsak egy olyan közmédia rendszer működött, amelyben legalább nagyobb változatosság jelentkezett a hírműsorokban. Kétségtelenül rengeteg minőségi problémával, de mégiscsak mást lehetett hallani a rádiós Krónikában, mint az MTV vagy a Duna TV híradóiban, és nagyobb esély volt arra, hogy az állampolgárok sokszínűen és sokrétűen tudnak tájékozódni ezekből a műsorokból. Legalább a lehetősége megvolt annak, hogy a közmédia és a benne dolgozók nem csupán a politika szolgálólányaként értelmezik saját feladatukat, hanem a sarkukra állnak, ellentmondanak az akkor is rendszeres politikai befolyásolási kísérleteknek és újságíróként viselkednek. Mi sem jellemzi jobban ezt az időszakot, mint az, hogy a 2000-es évek közepétől, tehát szocialista-szabaddemokrata kormányok idején, a közrádiót egy “fideszesnek” elkönyvelt újságíró vezette, és 2006-ban éppen a Magyar Rádió robbantotta az akkor regnáló miniszterelnök titkos beszédének hangfelvételét. Egyetérthetünk abban, hogy ma ilyen lehetetlen volna és nem csak azért, mert a rendszerből hatékonyan kiszűrték azokat, akikbe még szorult valami az újságíró lelkiismeretből, hanem azért is, mert a rendszert úgy alakították ki, hogy ez lehetetlen. A közmédia ma a kormánypropaganda fontos eszköze, ebben pedig az MTI-re a politikailag egyoldalú hírek előállításának feladata jut, és az, hogy a hírszolgáltatás kövesse a kormányzati kommunikációs célokat. A rendszer persze többe kerül, pazarlóan és korrupt módon működik, de tény, hatékonyabban lehet kézben tartani a folyamatokat.

De miért baj ez? Gyakori érv, főleg jobboldali újságírók által előszeretettel hangoztatott megjegyzés, hogy igen, igen, a közmédiával óriási bajok vannak, de egyrészt ez korábban is mindig így volt, csak akkor a baloldal befolyásolta egyoldalúan a működésüket, másrészt pedig amúgy sem nézi a közmédia hírműsorait a kutya sem. Azért baj, mert egyik sem igaz. Az érv első fele legfeljebb csak részben (erről fentebb írtam), a második fele pedig azért, mert a statisztikák mást mutatnak – legalábbis, ha megfelelő kontextusban nézzük őket.

Egyrészt a hírfogyasztási adatok alapján kijelenthető, hogy a közmédia – MTI-s hírekre alapozott – hírműsorai összelérésüket tekintve simán felveszik a versenyt a kereskedelmi tévéhíradók közönségével, a magyar társadalom fontos szegmensei számára a köztévé és rádió hírszolgáltatása az egyik legfontosabb hírforrás, az pedig már a kontextus – legfeljebb több tartalomelemzéssel feltárható – része, hogy a kereskedelmi tévéhíradók jelenlegi hírszolgáltatási logikájában továbbra sem a közéleti hírek viszik a vezető szerepet. A választói akaratot nagyrészt befolyásoló hírek, információk jelentős része tehát a közszolgálati médiából érik el az embereket.

Másrészt, az MTI szintén ezen kormányzat által megteremtett ingyenessége az egész médiapiaci sokszínűséget jelentősen befolyásoló következménnyel járt. Az ingyenesség megölte az egyetlen létező konkurensét, a Független Hírügynökséget (FüHü), és lehetetlenné tette a piaci lépést minden olyan szolgáltató számára, amely fantáziát látott volna a hírügynökségi modellben. A FüHü üzleti stratégiája éppen arra épült, hogy a magántulajdonban lévő médiaszolgáltatóknak megérné, hogy a számukra fontos területeken egy minőségileg az MTI-nél nagyságrendekkel jobb szolgáltatást nyújtó hírügynökség jöjjön létre. Ilyen modellek léteznek a világban, de azzal, hogy az állami cég a szolgáltatásainak nagy részét ingyenessé tette, a versenyt is ellehetetlenítette.

Harmadrészt pedig nem szabad megfeledkezni az MTI híreinek multiplikátor hatásáról. Mindenki meggyőződhet erről, ha bármelyik MTI által készített hír címét vagy/és leadjét bemásolja egy internetes keresőbe. Meglepve fogja látni, hogy a megyei lapoktól a legnagyobb internetes portálokig nagyon sok helyen szóról-szóra, betűről-betűre egyeznek a hírek, a szerkesztőségek jelentős részében a tömeghírgyártás folyamatában legfeljebb arra van idő, ember és elszánás, hogy a copy-paste gombok ütemes működtetésével pakolják fel a híreket a netre. Az MTI vezetői (nem kétséges, hogy a mögöttük álló kormányzati médiastratégák közreműködésével) a lehető legteljesebb mértékben kihasználják ezt a helyzetet, sőt olyan csomagokat gyártanak, amely más médiapiaci szegmensekben is ugyanezt a helyzetet, a hírek uniformizáltságát idézik elő. Az Átlátszó oknyomozó portál adatigényléséből derült ki a minap, hogy számos vidéki, regionális rádió fizet lényegében jelképes összeget azért, hogy az MTI által előre legyártott, pár perces híreket adják le, így megspórolják annak az egy-két hírszerkesztőnek a juttatását, akik Békéscsabától Sopronig (persze sokszor az MTI-s szöveges hírek alapján) megírták és felolvasták a híreket. (A programban részt vevő rádiókról részletes adatok a lenti táblázatban találhatók.) Ezek az uniformizált hírek – a közmédia elérésén felül – további 4,7 millió emberhez jutnak el.

A kör bezárult. Az MTI által által átalakított légkondícionálok temperált hőmérsékletet biztosítanak az egész országban, az MTI-s vakolat pedig remekül szigetel.

Megj: Az érdi Best of Rock FM működését a hatóság 2013 szeptemberében felfüggesztette, így nem szerepel a táblázatban. Az összesített vételkörzet nem jelenti azt, hogy ennyi potenciális hallgatóhoz jut el az MTI által szerkesztett hírszolgáltatás, hiszen a vételkörzetek részben átfednek.